El sem hittem, hogy ez az egész velem történik meg. Az igazgatónő még azt is hozzátette, hogyha a One Direction egy másik országban koncertezik, oda természetesen én is velük tartok. Mindenkinek elújságoltam a nagy hírt.
Néhány nap múlva már azon kaptam magam, hogy indulnom kell Londonba. Felvettem egy bő barna tunikát narancsszínű harisnyával és egy barna bakanccsal.
- Apu, biztosan ne maradjak inkább itthon? Igen, ez óriási lehetőség és valójában ez a legnagyobb álmom, de nem hagyhatok csak úgy mindent itt hirtelen. Te is olyan egyedül lennél, Annie pedig a legjobb barátnőm, rossz lenne neki nélkülem... - Mindezeket valójában apukám miatt mondtam.
- Elena, ezt most hagyd abba jó? Mi jól megleszünk. Én is és Annie is! Egy ilyen nagy lehetőséget eszedbe se jusson nem kihasználni! Szeretlek kicsim. És hidd el, ez a legjobb dolog, ami történhetett veled.
- Én is téged apa! - öleltem át szorosan, majd szememből kicsordult egy könnycsepp. Magam sem tudtam hogy az örömtől, amiért velük lehetek majd, vagy a bánattól, amiért itt kell hagynom a családom, méghozzá nem is kis időre.
- Ne aggódj miattunk, itt minden rendben lesz!
Néhány óra múlva apa és Annie kikísért a repülőtérre. Mikor felszállt a repülő, még egyszer utoljára láttam apáékat integetni. -Néhány óra, és találkozom a One Directionnel - gondoltam magamban.
Hihetetlen mindaz, ami most velem történik. Bekapcsoltam a One Direction CD-t, és egészen landolásig azt hallgattam.
A repülőgép földet ért. Egyre hevesebben kezdett verni a szívem. Nemsokára találkozom velük.
A repülőtéren kezdtem megijedni, mert nem tudtam kit kell most keresnem, de hamar megnyugodtam, mikor megláttam néhány embert egy óriási táblával a kezében, "Welcome to London Elena" felirattal.
- Szia! Bizonyára te vagy Elena.
- Igen, én vagyok. Üdvözlöm önöket! - köszöntem.
- Mi mind a One Directionnel dolgozunk, és mi viszünk el a hotelbe, ahol most aludni fogsz néhány napig, amíg a turnéjuk ismét el nem kezdődik.
- Ó, tehát Londonban csak pár napot leszünk? - kérdeztem.
- Igen, de a többit majd később, részletesen! Most pedig szállj be az autóba, elviszünk a hotelbe.
Akik fogadtak, mind nagyon kedvesek voltak. 20 perc utazás után megérkeztünk egy meseszép szállodába. Felkísértek a szobába és egy kicsit körbevezettek. Azt mondták, várjak a kávézóban, hamarosan ideérnek a fiúk is.
Már fél órája ültem ott, remegő lábakkal. Azon gondolkodtam, mit mondjak majd egyáltalán. Abban reménykedtem, hogy nem ájulok majd el. Nem akartam őrült rajongó módjára viselkedni, hiszen azzal csak elriasztanám őket. Bár én sosem voltam az a típus, de ők bármit képesek kihozni belőlem. Kis várakozás után a bejárat felől ismerős hangokra lettem figyelmes. Hátrafordultam, és ott álltak előttem a fiúk teljes életnagyságban. Abban a pillanatban mintha a szívem kihagyott volna egy ütemet.
- Szia, biztos te vagy Elena Smith! Az új öltöztetőnk, igaz? - mondta angyali mosollyal az arcán Louis. - Én Louis vagyok.
- Én volnék az. És igen, tudom ki vagy! - mondtam nevetve.
Louis odalökte Harryt, erre felnevetett, majd felém nyújtotta a kezét.
- Örvendek! - mondta Harry.
- Én is neked! - Én is neked?! Jobb nem jutott volna eszembe? Ez nem kifejezés. Ó, Harry... Olyan volt mint egy álom. A gyönyörű szemei, a haja... Ő maga, a teljes egésze. Hirtelen visszacsöppentem a valóságba, mikor Niall felém lépett és kezét nyújtotta nekem.
- Üdvözlöm kisasszony - mondta előkelő hangon, majd meghajolt.
- Szia Niall! Örülök, hogy megismerhetlek! - mondtam neki nevetve. Niall tényleg vicces jelenség.
- Szia, Liam vagyok! - Liam igazán kedves volt, még meg is ölelt.
Mosolyogtam és visszaöleltem.
És ekkor jött Ő.
- Szia Elena, Zayn vagyok! - mondta azzal a lehengerlő, rosszfiús mosollyal az arcán. Hirtelen megcsapott az illata, ami olyan hihetetlenül jó volt. Semmi eddigihez sem fogható.
- Örülök, hogy megismerhetlek! - mondtam neki én is mosolyogva.
A bemutatkozás után elkezdtünk beszélgetni, és az este további része a fiúkkal nagyon jól telt.
Pontosan olyanok voltak, amilyennek elképzeltem őket. Fantasztikusak.
Annyira Imádom! :D <3
VálaszTörlés