2012. március 12., hétfő

12. rész: A bál.


És elérkezett az a bizonyos nap. A bál napja. Gyakorlatilag az egész délelőttöt végigizgultam. Annie azt mondta, nem érti, miért izgulok ennyire, mikor ez csak egy bál. De számomra ez egy óriási dolog volt. Annyi híresség volt hivatalos oda. Én pedig megkaptam a lehetőséget, hogy köztük lehessek. Én ezt egy elismerésnek vettem.
Már dél volt, mikor valaki csöngetett. Ajtót nyitottam, és a fiúk rendezvényszervezőjét, Roset pillantottam meg. Rose és én nagyon jól összebarátkoztunk. Mivel idősebb nálam, már elég tapasztalt volt sok dologban, így remek tanácsokat tudott nekem adni minden téren.
- Szia csajszi! Na készen állsz a nagy estére? - kérdezte.
- Szia Rose. Nem! Nagyon izgulok..
- Ugyan, ez természetes. Egyébként ez annak a jele, hogy nagyon is várod. Az izgatottság teljesen érthető! - bökött oldalba, mikor egy mosoly húzódott számra.
Bevezettem a hálószobába, ahol a fotelen hevert az a gyönyörűséges ruha.
- Tyű. Honnan van neked ilyen szép ruhád? - kérdezte meglepetten.
- Hát, igazából... Ezt Harry-től kaptam... - mondtam, miközben elpirultam.
- Dupla tyű. Elena, jól ismerem Harryt. Csak azok felé tesz ilyen gesztusokat, akiket nagyon szeret. Téged pedig a tenyerén hordoz!
- Gondolod, hogy... Tényleg szeret? - kérdeztem, és egyre inkább csak pirosodott az arcom.
- Hé, te elpirultál? Értek mindent. Ezek szerint te is szereted.. - mosolygott rám.
Nem akartam, hogy paradicsom vörös legyek, ezért inkább eltereltem a témát.
- Na, akkor segítesz felvenni a ruhát?
- Persze, azért jöttem. Na gyere! Biztos fantasztikusan fog állni.
Segített felvenni a ruhát, és igazság szerint jól is jött, hogy ott volt, mert egyedül csak szerencsétlenkedtem volna a felvételével.
- Csodásan festesz Elena! - simogatta meg arcomat.
- Köszönöm! - mosolyogtam rá, majd szorosan átöleltem. Rose személyében egy igaz barátra találtam. De jobb ha inkább azt mondom, egy nővérre.

Elérkezett az este hat óra. Volt még egy órám a bálig.
- Siessünk, mert a végén még elkésünk! És utálok késni.. - mormoltam.
- Nyugi, kézben tartom a dolgokat! - nyugtatott Rose, majd rám adott egy hosszú fekete köpenyt.
Elindultunk a kocsival, és meg sem álltunk addig az épületig, ahol a bált tartották.
- Gyere már Elena! Ne félj! Itt bármelyik srác hülye lenne, ha nem szeretne azonnal beléd. Ráadásul itt lesz Harry is! - mondta, miközben a kapu felé húzott, bár nem volt könnyű dolga, mert nagyon nem akartam bemenni. Nagy nehezen sikerült bevonszolnia az előtérbe. Ezután elindultunk egy hosszú lépcső felé, ami a bálterembe vezetett, ahol már szinte mindenki ott volt. Ha lementél azon a lépcsőn, akkor szinte minden szempár rád szegeződött. Volt alkalmam megfigyelni, mivel előttem már majdnem mindenki levonult. Lenéztem, és megláttam a fiúkat.
- Ó, te jó ég... Én, én nem vagyok képes itt lemenni. Mi lesz, ha mindenki engem fog nézni? - kérdeztem aggódva.
- Elena, vedd már le azt a köpenyt! És le fogsz ott menni, érted? És ha mindenki téged néz majd? Örülj neki! Gyönyörű vagy, hidd már el! - biztatott.
- Hát jó - levette hátamról a köpenyt, majd elkezdett a hosszú lépcső felé terelni, amitől annyira féltem.
Megtörtént a nagy pillanat. Elindultam lefelé. Hirtelen az összes szempár rám szegeződött. A fények villogtak, és kérdések áradtak mindenfelől. Én pedig olyan jól éreztem magam. Leértem a lépcső aljára, és rámosolyogtam a fiúkra. Elindultam feléjük.
- Fantasztikusan nézel ki Elena! - mondta Louis mosolyogva.
- Köszönöm! - mondtam, majd átöleltem.
Zayn nem is szólt hozzám, csak a padlót bámulta, majd elsétált. Tudtam miért. Számomra is kínos volt ez a találkozás.
Pár perce beszélgettem már a fiúkkal, mikor a mosoly hirtelen lehervadt az arcomról. Még hogy csodálatos este, mi? A hirtelen hangulatváltozás oka Chris volt. Ismét megjelent az a személy, akinek valahogy sikerül mindig mindent tönkretenni. Nem akartam hogy észrevegyen, bár sejtettem, hogy ez úgy is bekövetkezik. Harry háta mögé léptem, és megfogtam vállait.
- Mi a baj Elena? Kit láttál? - kérdezte aggódva.
Nem akartam mindent elmesélni, sem magyarázkodni. Azt sem akartam, hogy valami botrány kerekedjen ebből, ezért inkább nem mondtam semmit.
- Senkit... Nem érdekes... - mondtam halkan.
- Rendben... Kisasszony, szabad egy táncra? - kérdezte.
- Örömmel táncolnék önnel uram! - mondtam nevetve. 
Elkezdtünk táncolni.
- Eszméletlenül szép vagy! - karolta át szorosan derekamat, majd közelebb hajolt hozzám.
Nem válaszoltam, csak halványan elmosolyodtam, kicsit el is pirultam.
Eltűrte néhány hajtincsemet arcomból, és már olyan közel hajolt hozzám, hogy szánk majdnem összeért, mikor elhúzódtam tőle.
- Harry, ezt itt most nem lehet.. Én, egyébként sem vagyok biztos benne, mit érzek. Jobb lesz, ha most inkább kimegyek.
- Várj, Elena! Kérlek! - szólt utánam, de én már nem fordultam hátra. Kiviharzottam a kertbe, ahol minden fényárban úszott. Gyönyörű látvány tárult elém, mikor kiléptem. Minden fán égők sorakoztak.
Leültem egy eldugott kis padra, összekuporodtam, és elkezdtem gondolkodni. Lehet hogy meg kellett volna csókolnom Harry-t? De hát Zayn is láthatta volna...
Hirtelen egy hangot hallottam hátam mögül. A hangot, amelytől mindig rettegtem.
- Mondtam, hogy még nem végeztünk drága! - lépett elém Chris.
- Te mi a fenét keresel itt? Hogy jutottál be pont te? Egyébként megtennéd, hogy békén hagysz? - förmedtem rá. Próbáltam magabiztosnak tűnni, de valójában rettegtem tőle.
- Ne add be nekem, hogy nem érdekellek! Na, gyere most velem! - elkezdett maga felé rángatni.
- Egyszer már mondtam, hogy nem érdekelsz, még hányszor mondjam el? - kérdeztem, mikor már könnybe lábadt a szemem.
- Kicsi Elena... Tudom, hogy vágysz rám. Mindig is vágytál. És most is engem akarsz! Nehezen adod meg magad, igaz? - elkezdett mindenfelé simogatni, amitől már a hideg is kirázott. Egyszer csak betelt a pohár, és behúztam neki egyet, bár nem sikerült túl erősre, de láttam rajta, hogy nagyon ideges lett.
- Ezt most nem úszod meg! - kiabált rám, majd lekevert nekem egy óriási pofont, amitől a földre kerültem. Elkezdett elhomályosodni minden, csak azt láttam, hogy Chris felém hajol. De hirtelen valaki hátra rántotta. Felültem, és megláttam, ahogy Zayn behúz egyet Chrisnek.
- Mit csináltál vele te állat? - kérdezte Zayn kiabálva. Ezúttal Chris a hasába kapott egyet.
- Miattad semmit nem tudtam.. Vedd le rólam a kezed! Komolyan mondom! - mondta Chris, de Zayn azért sem hátrált meg, ezért ő is kapott egyet az orrába.
Néhány perc múlva végre abbahagyták a verekedést, és Chris elindult az ajtó felé.
- Fogsz te még látni Elena Smith! - fordult hátra.
Mikor végre eltűnt, Zayn leült a padra, én pedig feltápászkodtam a földről, és az ölébe húzott.
- Shh, nyugodj meg Elena! Most már nincs semmi baj! - suttogta, majd letörölte könnyeimet.
- Zayn, annyira féltem. Csak neked köszönhetem, hogy nem történt semmi... - mondtam, miközben még mindig a könnyeimmel küszködtem.
- Na, ne sírj! Kérlek! - nyugtatott.
- Zayn! - motyogtam.
- Tessék? - szagolt bele hajamba.
- Szeretlek!
Meglepetten rám nézett, majd elmosolyodott.
- Én is téged! Tudod, hogy mindennél jobban - simította végig kezét arcomon. - Megpróbálhatnánk még egyszer? Ígérem, mindent jobban csinálok majd!
- Persze, én is ezt szeretném. Kérlek bocsáss meg nekem! - közelebb hajoltam hozzá, mélyen szemébe néztem, majd megcsókoltam.
- Elena, neked nem kell semmiért bocsánatot kérned - suttogta, majd még közelebb húzott magához. Fejem mellkasára döntöttem, és úgy ültünk ott, csöndben. Ismét mint egy szerelmespár.


6 megjegyzés:

  1. nagyon tetsziik! ez a Chris-.- már várom a következőt!*o*

    VálaszTörlés
  2. etuuuuus !!!!!!! mérnem Harry vel van? :( :) amugy imádom ::: következőt :)<3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tee! Nyugodj meg, lesz még Harry-vel! :D <3
      ki tudja, talán a végén is vele lesz.. De titok :$

      Törlés
  3. Annyira jó*--* tényleg, miért nem Harryvel?:(
    Siess mert már izgulokk

    VálaszTörlés
  4. mikor jön a következő? mert iszonyú jóó(LL) végre megint együtt*_*

    VálaszTörlés
  5. En jobban szeretem Zayne t. O olyan rosszfiu, de megis kedves, es imadni valo!! Nagyon allat a sztori!!

    VálaszTörlés